Kutyus és Madár

 

Kutyus  ( 2B-s ceruzával készült rajz ), és madár ( Vízfestmény, félfamentes lapon ).

Halloween

A Halloween egy nyugatról származó ünnep. Itt nálunk Magyarországon még annyira nem divat, de én mókásnak találom.
Utána néztem kicsit itt a neten, íme ezeket találtam:

Október 31: Halloween ünnepe

A Halloween manapság a boszorkányok,

kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.

A töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb jelképe.

Eredete hármas gyökerű

A keresztények érkezését megelőző korban

Írország és Skócia a druidák (a kelta papok) vezetésével ünnepelte

meg a kelta naptári év utolsó napját.

A druidák szerint ezen a napon került a föld

a legszorosabb kapcsolatba a szellemvilággal.

Egyfajta szüreti felvonulás isOktóber 31-e a halottak napja,

illetve egyfajta szüreti felvonulás funkcióját töltötte be.

Töknek a belsejét vájták ki, rémisztő arcot faragtak belőle,

a belsejébe égő gyertyát helyeztek, s ezzel járták körbe a falut.

A töklámpások célja

A töklámpások kettős célt szolgáltak:

egyrészt ezzel tartották távol,

illetve űzték el a faluban pusztító,

a termést tönkretevő gonosz szellemeket,

másrészt pedig ezzel világítottak a halottak szellemeinek,

hogy azok hazatalálhassanak.

Boszorkány-szombat

A Halloween eredetének másik szála szintén a pogány kultúrában gyökerezik.

A középkori boszorkányok különféle ünnepeinek

egyike az úgynevezett "boszorkány-szombat" vagy "fekete-szombat" volt.

A mai kor Halloween-partijainak legtöbb kelléke,

például a fekete macska, a söprűnyél,

a mágikus varázsigék ennek a fekete-szombatnak a termékei.

Minden szentek estéjeA harmadik gyökér az a katolikus tradíció,

melynek értelmében minden szent kapott egy napot,

amikor őt tisztelték.

Mivel azonban egyszerűen elfogytak a napok,

ki kellett jelölni egyet azoknak,

akik kimaradtak: ez lett a mindenszentek napja,

ami a nyolcadik századtól kezdve november elsejére esett.
A mindenszentek napját megelőző estén tartott ünnepséget

hívták All Hallow Eennek (minden szentek estéje):

ebből származik a Halloween elnevezés.

Hmm, érdekes! :D

Mindenki látott már amerikai filmeket, ahol mindenki beöltözik és cukorkát kéreget. Hát nekünk még talán kicsit furcsa lenne ha a városban mindenhova gyerek kopognának be azt mondogatva hogy ,,csokit vagy csalunk" ( ,,Trick or Treat!" ).

 

Na hát tessék, idén megpróbálkoztam a Halloween-i tök készítéssel:

 

 

 

 

 

 

 

Kellemes Halottak napját és Mindenszenteket kívánok! :)

 

Őszi képek I.

Ezek a fotók ma kézültek, :D Őszies hangulatban vagyok, szóval amikor megláttam anyukám az új ruhájában, megjött az ihlet és a kedvem egy kis fotózásra.
Köszi anya a segítséget! :)



Fotók 2012 nyár

Na helló...

Íme néhány fotóm amik a nyáron készültek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Remélem tetszenek! :)

Clockheart II.

A Sátáni laboratórium

Amikor Amber felébredt teljesen máshol találta magát, egy folyó és egy magas szikla között az úton feküdt. Mindent hó borított. Feltűnt neki hogy barátai sehol sincsenek.
-Amber! -kiáltotta egy vékony hang a távolból. A lány felállt és akkor vette észre hogy barátai egy kis faház ajtajából integetnek neki.
-Amber csakhogy megvagy, gyere nézd mit találtunk!
Amber odasietett hozzájuk és megszemlélte a furcsa építményt. Az ajtón át fény szűrődött be és mivel odakint hideg volt, a lányok úgy gondolták ennél jobb hely most nincs. Belül is olyan kísérteties volt mint kívülről.
A falakról fura szerszámok lógtak. Fűrészek, kések, ollók, szikék és még csupa olyan eszköz amiről a lányoknak fogalmuk sem volt hogy mi lehet. Kis helyiség volt elöl egy ablakkal és hátul egy másik ajtóval. A bejárati ajtóval szemben egy kis kandallóban lobogott a tűz amely pislákoló sárga fénnyel töltötte meg a szobát. Amber nagyon kíváncsi volt mi van a másik ajtó mögött.
-Bemegyek oda, ti maradjatok itt. -utasította Mollyt és Brendát.
-Rendben, de siess vissza. -aggodalmaskodott Molly.
Amber kinyitotta az ajtót és egy folyósóra lépett amely hosszú volt és sötét, de a végéből szűrődött ki némi fény. Elindult a fény irányába végig a kísérteties folyosón.
 Amikor a végére ért olyan szörnyű látvány tárult a szeme elé amit még álmaiban sem mert elképzelni. Egy fehér köpenyes alak állt szemben egy kábé átlagos magasságú férfival aki szürke ruhát viselt. Az alak egyszerűen letépte a férfi arcát a helyéről.
Amber arcára rádermedt a félelem, mozdulni sem tudott. A sötét alak megfordult és egy lámpa erős fénye megvilágította az arcát.
Vállig érő, fekete haja volt és szinte sugárzó smaragdzöld szeme. A tekintete akár maga a halál, rideg és érzelemmentes. Ettől eltekintve magas, jóképű fiatalembernek látszott. A lány még mindíg dermedten állt a fal mellett és csak bámulta a férfit.
Amber feleszmélt, még éppen időben mert a férfi észrevette és lassú léptekkel elindult felé. Amber futni kezdett, végig a hosszú folyosón ahonnan számtalan ajtó nyílt kissebb helyiségekbe. Minden irányból hangos síkoltások és mély sóhajok hallatszottak.
 Amber egyre kétségbeesettebben próbált menekülni, de a férfi még mindíg követte. Végigfutott a folyosón és visszaért ahhoz az ajtóhoz amin keresztül bejött. Végre kiért a házból és a barátait is megtalálta, de még nem érezte magát biztonságban.
Tudta hogy követni fogják.
-Amber! Amber szólalj meg, mi történt odabent?-Kérdezte Brenda, látva a lány rémült arcát.
Amber nem válaszolt csak remegett és bámulta a faház ajtaját ami hamarosan ki is nyílt.
Két férfi lépett ki az ajtón, az egyik Amber üldözője volt a másiknak pedig maszk takarta az arcát. Mindketten hosszú, fehér orvosi köpenyt viseltek.
Amber kizökkent a rémületből és karon fogta barátnőit. Már tudta hogy itt a vég, beletörődött és már lepergett előtte egész élete. Becsukta a szemét, hogy ne lássa mikor végeznek velük.
De végül nem törént semmi, Amber felnyitotta a szemét és nagy meglepetésére, újra a tanteremben voltak.

Clockheart I.

Kellemes, hűvös szél fújt be a tanterem nyitott ablakán át. Amber az egyik padnál ült és ujjongott örömében.

-Juhé, átmentem!
-Sikerült?! Örülök...-szólt Brenda a tőle megszokott szerény hangon.
-Hú, idengen nyelv felsőfokún, maximális eredménnyel!
-Ezigen! Tudtam hogy menni fog! -bólogatott egyetértően Molly.
-Hát most komolyan mit vártatok? Hisz ebből profi vagyok.
-Van érzéked hozzá.
-Az már biztos.
Amber néha hajlamos volt kissé beképzeltnek lenni a barátnői társaságában, de mások előtt nagyon zárkózott és szégynellős volt. Nagyon nehezen engedte közel magához az embereket, ő maga igazán nem is szeretett barátkozni. A gimmnázium előtt lányokkal nem is barátkozott, jobban érezte magát a fiúk társaságában.
 Velük felszabadultabb lehetett, a lányokkal sosem jött ki túl jól. De mégis leginkább egyedül szerett lenni a saját kis világában, ahova senkit nem engedett be.
-És a felvételi?-forult hozzá kérdően Molly.
-Áh, az még ráér. Most inkább élvezzük a sikerünket és menjünk el fagyizni!-mondta Amber majd felállt az asztaltól és elindult az ajtó felé.
A teremben már csak ők hárman voltak, sötét volt és a függyönyök is el voltak húzva. Amber hirtelen úgy érezte mintha égne a szeme, a fájdalomtól felsikoltott.
-Áááááhh!
-Amber, jól vagy?-kiáltott fel Molly.
-A szemem, nagyon fáj... Áááh!- a lány levette a szemüvegét és az arcához kapott.
Barna szemeiben fénylő, aranyszínű jelek kezdtek kirajzolódni. Mintha fogaskerekek lettek volna melyek egyre erősebben ragyogtak.
Az égető fájdalom olyan hirtelen tűnt el ahogy jött, Amber a kezére pillantva látta hogy az fénylő porként áramlott felfelé majd tűnt el ugyanígy az egész teste. Brenda és Molly szintén kezdett eltűnni.
-Mi ez, mi történik?-Kiáltott Amber, majd végleg eltűnt.

Rajzok